Termotechnika szótár
Abszorber
Az abszorber a napkollektor azon része, ami felfogja (abszorbeálja) és hővé alakítja a beeső napsugárzást.
Abszorpció
Az abszorpció azt adja meg, hogy az abszorber-felületet ért sugárzásnak hány százaléka alakul át hővé.
Alacsony hőmérsékletű kazán
Lásd hagyományos technika. Ugyanolyan, mint a hagyományos készülék.
Átfolyós vízmelegítés elve
Olyan vízmelegítési eljárás, amelynél a víz átfolyik a készüléken és felmelegszik.
COP
Coefficient of Performance (teljesítmény-tényező). Hőszivattyúknál alkalmazott mutatószám. A hasznosítható energia és bevitt energia aránya. Pl.: CoP4 jelentése: 100% energiahasznosításhoz 25%-ot kell bevinni azzal az eredménnyel, hogy az energia 75%-a költségmentesen rendelkezésre áll a környezetben.
Elektromos vízmelegítő
Elektromos átfolyós vízmelegítőként vagy elektromos tárolóként kaphatók.
Előremenő hőmérséklet
Az a hőmérséklet, amellyel a felmelegített víz a központi fűtés fűtőkörében a kazántól a helyiségekben lévő fűtőfelületekhez folyik.
Emisszió
Szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagoknak berendezésekből vagy műszaki folyamatokból történő kilépése, miközben azok a levegőbe, vízbe vagy a környezet más részébe jutnak.
Éves hatásfok
Fontos jellemző a kazánok energetikai hatékonyságának megítéléséhez. Az éves hatásfok a hasznosított hőenergiának a felhasznált energiához képesti százalékos arányát jellemzi egész évre vonatkozóan.
Füstgáz
A füstgázok többek között olyan, fosszilis tüzelőanyagok elégésekor keletkeznek, mint a kőolaj, földgáz vagy a szén. Összetételük a mindenkori tüzelőanyagtól függ. A füstgázok túlnyomórészt vízgőzből és széndioxidból (CO2) állnak. Ezenkívül a tüzelőanyagtól függően még további anyagokat is tartalmaznak.
Füstgázelvezetés
A füstgázok biztonságos elvezetése a füstgázrendszeren keresztül. (pl. a kéményen, a külső falon vagy közvetlenül a tetőn keresztül)
Füstgázrendszer
A fűtési rendszer azon része, ami pl. egy kazán füstgázait a szabadba vezeti. Korábban ezek kémények voltak, ma leginkább füstgázvezetékeket használnak.
Füstgázveszteség
A füstgázveszteség a hőenergiának azon része, ami a füstgázzal együtt hasznosítás nélkül kijut a szabadba
Gázüzemű vízmelegítő
Használati meleg víz felmelegítésére szolgáló, átfolyó elven működő gázkészülék.
Hagyományos gázkazán
A kondenzációs technikával ellentétben itt nem kondenzálják a füstgázban lévő vízgőzt.
Hatásfok
A kazán hatásfoka a leadott hőteljesítmény és a bevitt fűtőteljesítmény közötti viszonyt jellemzi egy rögzített működési pontban.
Helyiség hőmérséklet függvényében vezérelt szabályozó
A helyiség hőmérséklet szabályozása a belső hőmérséklet érzékelésén keresztül, helyiség hőmérséklet érzékelővel történik.
Hőcserélő
Az égő által termelt hőt viszi át a fűtőkör fűtővizére.
Hőhordozó folyadék
A hőszivattyú hermetikusan tömített hőhordozó folyadék körében lévő közeg, ami bizonyos alkotóelemek (kompresszor, expanziós szelep) által befolyásolt nyomás- és hőmérsékletváltozásokon megy át és közben energiát képes felvenni és leadni.
Homlokzatra szerelés
Ennél a szerelési módnál a napkollektorokat 45-60°-ban megdöntve a homlokzatra szerelik.
Hőszivattyú
A talajhő hasznosítására szolgáló berendezés épületek fűtéséhez és meleg víz ellátásához.
Hőszivattyú tároló
Speciálisan a hőszivattyúval összehangolt használati melegvíz tároló, különösen nagy hőcserélő felülettel.
Hőszivattyúk
A hőszivattyúk a környezeti energiát hasznosítják helyiségfűtésre és használati meleg víz termelésre. Működési elvük megfelel a hűtőszekrényekének, csak fordított irányban működnek. A hőszivattyúkör hőhordozó folyadéka hőt von el a levegőből vagy a vízből és közben elpárolog. Ezután a berendezés magasabb nyomásra és ezáltal magasabb hőmérsékletre viszi azt. Ez a "felfűtött" gőz hőt ad le a fűtővíznek, miközben ismét cseppfolyóssá válik. Az ez utáni nyomáscsökkenést követően a hőhordozó folyadék ismét eredeti formájában áll rendelkezésre.
Kazán hatásfok
Mértékegység, ami megadja, hogy mennyi hő hasznosítható egy adott tüzelőanyagból. Ehhez figyelembe veszik a füstgáz- és sugárzási veszteségeket is.
Kéményes készülék
A kéményes készülék a helyiségből vonja el a szükséges égési levegőt és a füstgáz elvezetéséhez kéményre van szüksége.
Keringtető szivattyú
A keringtető szivattyú a felmelegedett és a lehűlt fűtővíz szállításáról gondoskodik a fűtőkörben.
Kompresszor
A hőszivattyú azon részegysége, amely nagy nyomásúra sűríti a gáz halmazállapotú hőhordozó közeget, miközben az erősen felmelegszik.
kondenzációs kazán
A kondenzációs kazán annyira lehűti a füstgázokat, hogy a füstgázban lévő vízgőz kondenzálódik. Az eközben felszabadult hőt fűtési hőként hasznosítják.
Kondenzációs technika
A fűtőérték azt adja meg, mennyi hő hasznosítható a tüzelőanyag elégésekor. A kondenzációs technikában kondenzálják a füstgázban lévő vízgőzt, hogy hasznosíthassák a kondenzációs hőt.
Külső hőmérséklet függvényében vezérelt szabályozó
Minél hidegebb van kint, annál magasabb értékeket ér el az előremenő hőmérséklet.
Lapos tetőre szerelés
Ennél a szerelési módnál a napkollektorokat állványra szerelik. Ez a változat leginkább lapos tetőkön vagy kerti felületen történő felállításnál használatos.
Lemezes hőcserélő
A lemezes hőcserélőben hőátvitellel hőt közölnek a vízzel vagy hőt vonnak el attól. Ez a hőcserélő hullámprofilos lemezekből áll, amelyek úgy vannak összeépítve, hogy az egymást követő közbenső terekben egyszer a felmelegítendő, majd pedig a hőt leadó víz folyik.
Levegő hőszivattyú
A környezeti levegő hőtartalmának hasznosítására szolgáló berendezés épületek fűtéséhez és melegvíz ellátásához.
Melegvíztároló
Hőcserélős tartály használati melegvíz számára.
Napkollektorok
A napkollektoroknak az a feladatuk, hogy a Nap energiáját hőenergiává alakítsák át.
Ökomérleg
Az ökomérleg a lehető legátfogóbban analizálja egy termék vagy folyamat teljes életútját a hozzá tartozó ökológiai hatásokkal együtt és értékeli az életút alatt fellépő anyag- és energiaforgalmakat és az azokból eredő környezeti terheléseket.
Primer energia
Primer energiának az olyan, természetesen előforduló energiahordozókat nevezzük, mint a szén, kőolaj, földgáz, besugárzott napenergia vagy a természetes urán.
Puffertároló
A puffertárolóban az energia közbenső tárolása történik. Mindig szükség van rá, ha túlkínálat vagy hiány van az energiában.
Rétegtároló
A vízmelegítés energiahatékony lehetősége. Itt a forró víz a tároló tetjén rétegződik a forró- és hidegvíz fajsúlykülönbsége miatt.
A rétegtároló felfűtése külső hőcserélőn keresztül történik, a felfűtött vizet a tároló felső részébe vezetik, szemben a hagyományos indirekt fűtésű tárolókkal, ahol belső fűtőcsőkígyót alkalmaznak és a tároló alulról melegszik fel
Sole folyadék
Talajhő-víz hőszivattyúknál a talajkörben alkalmazott hőhordozó folyadék, amely fagyálló szerből és vízből álló keverék.
Szabályozás
Az a feladata, hogy teljesítse a vevők fűtésre és vízmelegítésre vonatkozó egyéni hőmérséklet-kívánságait. A szabályozás más rendszereket, pl. szolár rendszereket is képes bevonni a feladat teljesítésébe.
Szabványos hatásfok
A tüzelőanyagban rejlő energia hasznosításának mértéke.
Szellőztető rendszer
Az épületek zárt építési módja miatt nincs természetes légcsere. Az ellenőrzött lakásszellőztető berendezések átveszik ezt a feladatot és át képesek vinni az elhasznált levegő energiáját a friss levegőre. Ez energiát takarít meg.
Szolár energia hasznosítás
Ezalatt a napenergia hővé történő átalakítását értjük napkollektorokban lévő szolár folyadék segítségével és használati melegvíz termelésre, fűtésrásegítésre és úszómedence felmelegítésére szolgáló napkollektorokkal.
Szolár kombitároló
Két hőcserélővel (egy a fűtőkészülékhez és egy a szolár rendszerhez) rendelkező tároló a tárolórendszerben (használati melegvíz tároló a puffertárolóban). Lásd szolár tároló.
Szolár rendszer
A szolár rendszer hőenergiává alakítja a Nap sugárzási energiáját. Lényeges alkotóelemei a napkollektorok, a szolár tároló és a szabályozó.
Szolár szabályozó
A szolár rendszerek működését szabályozza.
Szolár tároló
Két, különböző helyzetű hőcserélővel rendelkező tároló. Az alsó hőcserélő a szolár rendszerrel történő felmelegítésre szolgál. A felső hőcserélő csak akkor szükséges a fűtőkészülék számára, ha a Nap általi besugárzás nem elegendő.
Tágulási tartály
A tágulási tartály a fűtővíznek a felfűtés miatti térfogatváltozásakor történő felvételére, ill. a fűtővíznek a rendszer lehűlésekor történő leadására szolgál, és az a feladata, hogy a lehűlt fűtővizet ismét visszaszállítsa a fűtési rendszerbe.
Talajkollektor
Talajhő-víz hőszivattyúknál alkalmazott hőnyerési lehetőség. A padlófűtéshez hasonló eszköz, amit a talaj hőenergiájának hasznosításához a talajba fektetnek.
Talajszonda
Talajhő-víz hőszivattyúk esetén alkalmazott, kb. 50-100 m hosszú, függőlegesen a talajba juttatott U-alakú csőpár. A csövekben fagyálló folyadék (általában víz és etilén-glikol keverék) kering, amely hőt vesz fel a talajból.
Tetőbe szerelés
A napkollektorokat a tetőszerkezetbe integrálják, azaz a tetőcserép helyett építik be.
Tetőre szerelés
Ennél a szerelési módnál a kollektort a tetőre rögzítik anélkül, hogy közben lényegesen megváltoztatnák a tetőfelületet.
Vákuumcsöves kollektor
Ennél a különösen nagy teljesítményű kollektortípusnál nem egy felületből áll az abszorber, hanem üvegcsövekre van felhordva. A hőveszteség megakadályozás érdekében a csövekben vákuum uralkodik (termoszkanna elv).
Változó jelleggörbéjű szivattyú
A változó jelleggörbéjű szivattyúk szabályozott keringtető szivattyúk. Önállóan felismerik, hogy mekkora mennyiségű fűtővízre van szükség és automatikusan összehangolják a szivattyú-teljesítményt az igénnyel. Ez energiát takarít meg, és csökkenti az áramlási zajokat a csővezetékekben.
Visszatérő hőmérséklet
A visszatérő hőmérséklet a hőtermelőhöz visszafolyó és elhasznált fűtővíz hőmérséklete.